A köztársasági elnöki hivatal a hét elején bejelentette, hogy idén nem nyújtják be a Nemzetgyűlésnek a családjogi törvénycsomagot, amely többek között a béranyaságról és a leszbikus nők mesterséges megtermékenyítéshez való jogáról is rendelkezett volna (már ha a szocialista képviselők a várakozásoknak megfelelően benyújhatták volna az erről szóló módosító indítványaikat). A jobboldal a bejelentés nyomán triumfál és kritizál, a baloldal pedig mélységesen megosztott.

Egy dolog biztos: idén nem kerül sor a családokról szóló törvény tárgyalására. Hogy ki, mikor, kivel egyezett meg ebben és főleg miért, azt nem lehet pontosan tudni. A miniszterelnök hivatala, a Matignon és a köztársasági elnök hivatala, az Élysée eltérő érvekkel magyarázza a döntést. Kellemetlen ez mindenkinek, hiszen visszakereshető, hogy az illetékes miniszter idénre ígérte a törvényszöveget - ha úgy tetszik, újabb hecilla-vacillával állunk szemben.

Persze a meghátrálásnak volt oka is: az elmúlt hetekben ismét erőteljesen aktivizálódott a melegházasság-ellenes Manif pour tous-mozgalom és ismét tízezreket és százezreket volt képes ismét az utcára hívni. A mozgósítás kifizetődőnek tűnik: a mesterséges megtermékenyítés nem először esik áldozatául az erőteljes (utcai) tiltakozásnak, már a melegházasságról szóló törvényből is kikerült ez a rész.

Az utcai mozgolódás (és a vészesen közeledő helyhatósági és európai parlamenti választások) persze csak az egyik lehetséges magyarázat. A másik magyarázat szerint maguk a kormánytagok és a szocialista frakció tagjai is rendkívül megosztottak a kérdésben: a keményvonalas Manuel Valls belügyminiszter például nagyon határozottan érvelt a javaslat ellen (és van olyan párttársa, akinél ezzel alaposan ki is verte a biztosítékot). Azok a szocialisták, akik támogatják a leszbikus párok mesterséges megtermékenyítéshez való hozzáférését, azt mondják, egyszer még sor kerül erre a vitára. Csak nem most.

A koalíciós partner zöldek elégedetlenek. Egyesek kifejezetten fel vannak háborodva. Itt jegyezzük meg, hogy sok van már a szocialisták rovásán a zöldeknél: s bár Eva Joly érdekes és kritizálható jelenség, de azért nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy a napokban megint feldobta a zöldek kormányból való távozásának az ötletét. A baloldal baloldala (a kormány baloldali ellenzéke) a jobboldal előtti meghátrálásról beszél, és nemcsak a családjog, hanem a gazdaságpolitika kapcsán is. Ez a bejelentés, ha úgy tetszik, némiképpen megkönnyíti a baloldal baloldalának kommunikációját, mert koherenciát kölcsönöz neki.

Közben egy másik fronton is zajlik a kulturális háború: a tiltakozók azt is kormány szemére vetik, hogy a társadalmi nemekkel kapcsolatos információkat szeretne beépíteni az iskolai tananyagba (vagyis szóba kerülne az iskolában, hogy a "férfi" és a "nő" mennyiben biológiailag és mennyiben kulturálisan, történetileg meghatározott és változó fogalom). A tüntetők attól tartanak, hogy ez az általuk gender-elméletnek vagy gender-ideológiának nevezett történet gyakorlatilag nem lenne más, mint a transzszexualitás és a homoszexualitás iskolai propagálása. A kormány politikájával szembeni különféle kritikáikat ezek a mozgalmak úgy foglalják össze, hogy az Hollande-adminisztrációnak család-fóbiája van.

Áll tehát az egyik oldalon egy konzervatív, utcai mozgósításban igen erős tábor, a másik oldalon pedig egy emberi jogi szempontból liberális kormányzat, amely e téren igen ambíciózus tervekkel kezdte meg a munkát.

S hogy mi lesz a dolog vége? Egyelőre csak nyugtázni tudjuk, hogy Franciaországban komoly kulturális és emberi jogi háború dúl (ki-ki értelmezze vérmérséklete és értékrendje szerint!). Egy kört a kormány lezárt a melegházasság engedélyezésével, most pedig a konzervatív oldal lőtt be egy gólt. Folytatás a jelen állás szerint 2015-ben.