ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) Copé (1) copé (21) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) hollande (65) Hollande (3) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) Sarkozy (1) sarkozy (54) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Nicolas Sarkozy eltűnt a nyilvánosság elől - valószínűleg tudja azt, amit Magyarországon Gyurcsány Ferenc nem: tudni kell visszahúzódni, ha az ember ismét erőre akar kapni.

1. Nicolas Sarkozy május 6-i beszédében (lásd alább) magára vállalt minden felelősséget az elnökválasztási vereségért, és az is kiderült rögtön, hogy a nemzetgyűlési kampányban nem vesz részt. Ezzel a nyilvánosság előtt mentesítette pártját az elnökválasztási vereség felelősségének a terhétől, miközben saját magát is mentesítette a várhatóan UMP-vereséggel záruló nemzetgyűlési választás felelősségétől. Összességében Sarkozy elegánsan, nem úgy távozott, mint aki tehertétel a saját pártja számára: elnöksége legrosszabb esetben is egy kísérlet volt, amely egy válsággal súlyosbított időszakban kudarcot vallott. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc tehertétel volt és kiválásáig az is maradt az MSZP számára. A külső körülményekre sem igazán lehetett hivatkozni: a válság nem 2004-ben kezdődött, és a hitelvesztéshez nagyban hozzájáruló őszödi beszédet sem a válság mondta el.

2. Sarkozy tisztában van vele, hogy választási vereségével egy korszak véget ért, a véget érő korszakot pedig le kell zárni. A lezárás aktusa az "eltűnés", a "pihentetés", és ide sorolható az is, hogy a hírek szerint a volt elnök eltanácsolta fiát, Jean Sarkozy-t, hogy képviselőjelölt legyen június 10-én. Gyurcsány Ferenc viszont nemhogy nem zárta le a véget érő korszakot 2009-es lemondása után, hanem kifejezetten meghosszabbította azt, nyilvános szerepléseivel további nehézségeket okozva pártjának.

3. Természetesen ahogy lenyugszik a francia politikai élet a nemzetgyűlési választás után, ahogy beindulnak az Hollande-elnökség "szürke hétköznapjai", egyre több szó esik majd a Sarkozy-hagyatékról. Egy volt elnök a megfelelő, talán években mérhető kivárás után egy ilyen vitában több módon részt tud venni. Ám - tekintettel a francia politikai élet intellektualitására és arra, hogy Sarkozy is grafomán politikus - talán egy könyv lehet az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy demonstrálja: az önkritika és az önreflexió szintjén is lezárta a múltat.

4. Sarkozy-nek tudnia kell, hogy a lezárt korszakot értelmeznie is kell. Akár könyvben, akár nem könyvben lát neki, lehetősége van arra, hogy saját korszakának az értelmezéséhez új szempontokat adjon, illetve egyes jelenségeket magyarázzon a szépítő idő távlatából. Ha ő nem teszi meg, megteszik majd mások. A szintén grafomán Gyurcsány nem adta meg magának az időt erre az önreflexióra és önkritikára, nem írt könyvet, szinte semmivel nem járult hozzá a saját szerepének és korszakának az értelmezéséhez. A Gyurcsány-korszak értelmezése ma Magyarországon nem más, mint az "elmúltnyolcév". S noha Sarkozy nem kopott annyira el, mint Gyurcsány, kétlem, hogy elmulasztaná megragadni az alkalmat az értelmezésre. Elvégre a valóságértelmezés a politika egyik legfontosabb momentuma, nem igaz?

5. Bár Sarkozy utalt arra, hogy nem kíván ismét elnökjelölt lenni, ez kategorikusan nem zárható ki - Charles De Gaulle is legalább kétszer vonult végleg vissza, mielőtt köztársasági elnökké választották volna 1958-ban. Ha a valamikori viszatérés Sarkozy terve, akkot lezárás nélkül ez nem történhet meg - pontosabban megtörténhet, csak nem lesz benne köszönet. Lévén egy rendkívül népszerűtlen elnökről beszélünk, igazi politikai tehertétel lenne Sarkozy számára a 2007-2012-es időszak bajait tovább cipelni. Letenni viszont csak akkor tudja e bajokat, ha az elvek szintjén is értékeli, hogy mi az, ami továbbra is használható a nézeteiből, mi az, ami nem, és miért nem.

6. Gyurcsány 2009 után ezt is elmulasztotta megtenni. 2004 környékén ő volt az egyik olyan magyar politikus, akiről hihető volt, hogy két mondatnál több véleménye van a körülötte lévő világról, és annak a véleménynek még valami koherenciája is van. 2012-re nem tudjuk, hogy Gyurcsány miben hisz, nem tudjuk, hogy a 2004-es nézetekből mi maradt releváns és mi a kidobandó, nem tudjuk, hol gondolja azt, hogy hibázott, nem tudjuk, mit sajnál és mire büszke. Ellenben szemünk előtt lebeg az "elmúltnyolcév" minden terhe. Gyurcsány meg sem kísérelte letenni.

Meglepődnék, ha Sarkozy nem bizonyulna sokkal ravaszabbnak és politikusabbnak, mint magyar kollégája.

Címkék: gyurcsány sarkozy valóságértelmezés

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr704552154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása