Az UMP-szappanopera újabb fejezettel bővülhet a napokban: Nicolas Sarkozy pénteken állítólag megfenyegette az elnökjelölteket, hogy ha keddig nem találnak megoldást a válságra, akkor kiad egy közleményt, amelyben mindkettejüket alkalmatlannak nyilvánítja a párt vezetésére.
Sarkozy immáron kockáztatni is hajlandó annak érdekében, hogy rend legyen az UMP háza táján. A volt elnök eddig nem szólalt meg nyilvánosan az elnökválasztási vita kapcsán (zárt ajtók mögött előadott szavait onnan ismerjük, hogy közeli munkatársai és hívei folyamatosan szivárogtatnak). Formálisan ez az egyetlen módja annak, hogy Sarkozy beleszólhasson UMP életébe, ugyanis az Alkotmánytanács (AT) tagjaként a függetlenségét kétségbe vonó tevékenységben nem vehet részt. Jean-Louis Debré, a testület elnöke azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy amíg Sarkozy a volt miniszterelnökével ebédel, szavai pedig "csak" szivárognak, elfogadható a helyzet, ám ha Sarkozy netalán nyilvánosan lépne fel közvetítőként Fillon és Copé között, akkor az összeférhetetlen lenne az AT-tagságával, amiért az AT elnökeként "kénytelen lenne rendre utasítani".
Ha azonban Fillon és Copé teljesen elhitelteleníti magát, amire változatlanul jó esély van, Sarkozy arra kényszerülhet, hogy a szabályok és Debré rosszallása ellenére is kilépjen a nyilvánosság elé. Copé és FIllon teljes ledarálódásával ugyanis ő maradna a jobboldal egyetlen igazán erős, elnökségre alkalmas politikusa (vagy ahogy a franciák mondanák: ő maradna az egyetlen présidentiable). Ebben az esetben viszont kénytelen lenne a párt állapotát saját 2017-es lebegő tervei fényében tekinteni, és szükség esetén átgázolni Fillonon és Copén, mielőtt még túl késő lenne. Lehet tehát racionalitása az idő előtti nyilvános megszólalásnak, ha azzal esetleg sikerül elejét venni, hogy az elnökjelöltek tovább rombolják az UMP mint ellenzéki párt pozícióját és imázsát.
Persze közhely, hogy normális esetben Sarkozy visszatérése legkorábban úgy egy-két év múlva lehetne esedékes (ha egyáltalán). Nagyon korai volt már a személye iránt érzett kora őszi nosztalgia is, nem beszélve az UMP-n belüli mostani kötélhúzásról, amely körülbelül úgy kellett neki, mint púp a hátára. Sarkozy-nek ugyanis még számos, a 2007-2012 közötti időszakhoz kötődő problémát rendeznie kell(ene) egy esetleges sikeres visszatérés érdekében.
Ám mint tudjuk, ember tervez, Isten végez. Úgyhogy most: újratervezés, újratervezés, újratervezés.
Utolsó kommentek