ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) Copé (1) copé (21) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) hollande (65) Hollande (3) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Miközben François Hollande új elnöki programjával turnézik, szinte feltűnő, hogy a szocialisták mennyire egységesnek tűnnek mögötte. Mintha a 2007-es széthúzás mára a múlté lenne, noha egy-két félmondat árulkodik az ideológiai ellentétekről. Ha nagyobb az egység, ha nem, a meglepően nagy csönd minden bizonnyal - legalább részben - Martine Aubry érdeme.

2007: a soha többet-forgatókönyv

Ha egyszer megvan az elnökjelölt, a perszonalizált francia rendszerben teljességgel másodlagos, hogy ki a szocialista párt főtitkára, és mit csinál - addig, amíg "csönd van". Ezt a leckét nagy nehézségek árán tanulták meg a szocialisták, legutóbb 2007-ben, amikor az amúgy éppen François Hollande vezette PS képtelen volt felsorakozni az akkori elnökjelölt, Ségolène Royal mögött.

Royal kampányhibáiról és a PS 2007-es széthúzásáról azóta könyvek születtek, hiszen a vereség oka volt részben az is, hogy a PS-en belüli személyes és programbéli különbségeket még mutatóba sem sikerült átlépni. A belső széthúzás, a royalista program koherenciájának megbontása, a balszárny kívánságaival történő felvizezése ugyanis a jelölt hiteltelenségéhez, belső elégedetlenséghez, frusztrációhoz, kibeszélésekhez vezetett. Egyszóval egyenes út volt a bukás felé.

2007 reloaded

Ha valamit el kell ismerni, akkor az az, hogy a szocialisták tanultak a 2007-es hibából. Megértették, hogy nem elég jelöltnek választani valakit, aki kellően karizmatikus, van programja, és jól áll a közvélemény-kutatásokban. Megértették, hogy tulajdonképpen a szocialista pártok inherens jellemzője a széthúzás, az, hogy van egy liberálisabb jobbszárny, egy szociáldemokrata centrista tömb és egy "kemény" szocialista balszárny. A PS-ben felfogták, hogy ezek az ideológiai csoportok egymásra és egymás elveire is mély gyanakvással tekintenek, s nem félnek gyanakvásuknak hangot is adni. Viszont a győzelem érdekében mégis egymásra annak utalva.

Megértették, ha győzni akarnak, ha legalább a győzelem esélyét meg akarják maguknak adni, akkor nem fordulhat még egyszer elő, hogy a többségi jelöltválasztást (és áttételesen a programválasztást) "belső szabotázs" támadja a kampány alatt (ugye emlékszünk még a PS elhíresült "Tout sauf Ségolène!", azaz "Bárkit, csak Ségolène-t ne!" csúfnevű koalíciójára?). A kampány alatti széthúzás megakadályozásának azonban feltétele volt, hogy minden potenciális jelölt legalább alapjaiban elfogadja a párt közös programját, s hogy a párt ezen programját nagy legitimációtól övezve fogadják el. Hiszen éppen elég lesz a PS-től balra és esetleg jobbra álló szövetségesekkel vitázni...

 

(Forrás: francoishollande.fr)

 

Aubry érdeme

Az elmúlt 3-4 év tulajdonképpen erről szólt a PS-ben. Ami Hollande-nak 2007-ben megfeküdte a gyomrát főtitkárként, az egyelőre (!) úgy tűnik, sikerült Martine Aubry-nak.

X+1 szakpolitikai konvenció, belső pártszavazások és egy nagy programalkotó konvenció után a PS joggal várja el mindenkitől, hogy kifelé lojális legyen a párt programja és jelöltje iránt: ezúttal bőven volt lehetőség arra, hogy mindenki elmondja a véleményét, szívfájdalmát, kívánságait. És ha valakinek az akarata végül nem jelent meg a programban, az nem a párt vezetésének, a jelöltnek stb. az érzéketlenségéről tanúskodik, hanem a meggyőzési képességek hiányáról. Végső soron Aubry olyan helyzetet teremtett, ahol a belső ellenzék vagy hallgat, vagy azt kockáztatja, hogy azt vetik a szemére: kétségbevonja a pártdemokráciát.

Legalább a látszat

Egy francia szocialista ismerősöm a fenti elemzésemre azt a szarkasztikus megjegyzést tette, hogy ha Martine Aubry csinált is valamit az elmúlt években, azt ügyesen titkolta, mert belülről biztosan nem érezhető, hogy sok minden változott volna.

Lehetséges. De a látszat az, hogy  PS-ben nagyobb rend van, mint 2007-ben volt, és elég nagy rend van ahhoz képest, amennyire egy sokszínű nem autoriter pártban rend lehet. Tudjuk, hogy a politikában a látszat gyakran fontosabb, mint a tények, és ez jó eséllyel egy ilyen pillanat. Főleg akkor, amikor a PS a saját kottájából játszik, a kormányző UMP-ből program és egység helyett pedig időnként az szivárog, hogy Nicolas Sarkozy veresége esetén visszavonul, pénzt keres, vagy emlékiratokat ír.

A kérdés már csak az, hogy meddig tartható a rend, és meddig tartható a rend látszata?

Címkék: kampány 2007 elnökválasztás 2012 royal ps aubry hollande

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr313957917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.