ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) copé (21) Copé (1) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) hollande (65) Hollande (3) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) Sarkozy (1) sarkozy (54) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

A köztársasági elnök tegnap elfogadta a miniszterelnök lemondását és a keménykezű Manuel Valls belügyminisztert nevezte ki Jean-Marc Ayrault helyére. Ám csak az ember új, a politika a régi: Hollande világossá tette, hogy az év elején bejelentett gazdasági program marad.

1. Először is egy régóta érett cserére került sor - Ayrault távozása már hivatalba lépése után pár hónappal napirenden volt. Bár egyesekben (érthetetlen módon) felmerült, hogy esetleg együtt húzzák ki az öt évet, az igazi kérdés inkább csak az volt, hogy mikor válik meg Hollande a kormányfőtől.

2. Nem mintha ez annyira jó lenne Hollande-nak: Ayrault egy platformon állt vele, jól dolgoztak együtt, és nem kellett azzal sem foglalkoznia az elnöknek, hogy miniszterelnöke esetleg elviszi előle a show-t és a(z egyelőre nem létező) sikereket. Manuel Valls érkezése felborítja ezt az érzékeny egyensúlyt: Valls ért a kommunikációhoz és népszerű is. Ha kiderül, hogy Hollande olyan miniszterelnököt választott, aki komolyan veszi az alkotmány rendelkezését, miszerint a kormány határozza meg a politikákat, Manuel Valls még sikeres is lehet, és építgetheti imázsát a 2022-es elnökválasztásra készülve.

3. Csakhogy a miniszterelnökök sorsára a legkevésbé jellemző a sikeresség. Sőt! A rendszer úgy van felépítve, hogy ha nem jól sikerül valami, az a miniszterelnök hibája legyen, ne az állam tekintélyét megtestesítő elnöké. Ez a miniszterelnöki tisztség funkciója: védeni az elnöki hivatal tekintélyét, hivatali karizmáját a napi sárdobálás felfogásával. Nem véletlen az elhíresült Matignon-átok, vagyis hogy egyetlen miniszterelnöknek sem sikerült az Élysée-be költözni közvetlenül a Matignon-ból. Azonban Valls esetében tényleg van egy nagy "ha": ha képes átvenni a kezdeményezések egy részét az elnöktől, akkor - tehetsége okán - nem feltétlenül darálja le magát úgy, mint egyes elődei.

1767389_3_086f_il-est-important-d-affirmer-une-volonte-forte_40db2cfff959638775a75e451c9eda4f.jpgForrás: Le Monde.fr

4. Azt gondolhatnánk, hogy Hollande a tűzzel játszik, amikor felemeli riválisát. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Valls nem rendelkezik nagy párton belüli bázissal, a Szocialista Párt baloldala pedig kifejezetten nem szereti. Az új miniszterelnök nem saját pártjának köszönheti a népszerűségét, hanem annak, hogy a jobboldal egy része is elfogadja. Egyelőre nem látszik az a konstelláció, amely lehetővé tenné, hogy az új miniszterelnök párton belül megtorpedózza az elnök pozícióját.

5. Sőt, a baloldal baloldala és a PS balszárnya annyira nem örül a kinevezésének, hogy (apokaliptikus-forgatókönyvként) kérdéses a nemzetgyűlési szocialista abszolút többség fennmaradása is. Először is zöld Cécile Duflot már jelezte, hogy nem óhajt részt venni a Valls-kormányban, ez pedig azt jelenti, hogy visszaveszi mandátumát a Nemzetgyűlésben szocialista helyettesétől, ezzel pedig kettőre csökken a PS többsége. Másodszor pedig, mivel Valls a párt jobbszárnyához kötődik, semmi nem garantálja, hogy nem lesz esetenként 1-2 félreszavazó képviselő, aki borsot tör az orra alá. Ez viszont felértékelheti az eddig potyautasként kezelt zöldeket a parlamentben.

6. A baloldal baloldalának a kihívása nem oldódik meg a középre húzódással (merthogy Valls kinevezése és az év elején bejelentett gazdaságpolitikai program, az ún. felelősségi paktum a gyakorlatban ezt jelenti). Hollande ütőkártyája lehet azonban az, hogy a radikális baloldal éppúgy rá van utalva a szocialistákra, ahogy a szocialisták rá vannak utalva a radikális balra: a radikális bal nélkül szocialista nem tud elnökválasztást nyerni, a szocialisták nélkül viszont a radikálisok nem tudnak a parlamentbe jutni. Meglátjuk, hogy Hollande híres-hírhedt egyezkedős módszere képes lesz-e megszelidíteni azokat a balosokat, akik április 12-én az utcára vonulnak ellene?

Avagy: a barátaimtól ments meg, Uram, engem! Manuel Valls-szal magam is elbírok.

Címkék: kormány miniszterelnök valls baloldal baloldala

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr405888729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.