ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) CDG (19) cdg (3) chirac (5) cohabitation (1) copé (21) Copé (1) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) hollande (65) Hollande (3) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetközi (6) nemzetkozi (1) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Ha 2013 az adóbalhék éve volt, akkor 2014 könnyen a folytatása lehet. Az év ugyanis adóemelésekkel indul, ami (meglepő újdonság!) nem kedvez a társadalmi feszültség enyhülésének. Nem véletlen, hogy Hollande elnök újévi beszédében adókönnyítéseket is ígért...

Az újabb adóemelések éve

Aki 2014. január 1. reggelén magához tért a szilveszteri buliból és megnézte az újságok online változatait (például itt), az néhány kellemetlen dologra lehetett figyelmes: az ÁFA legmagasabb kulcsa például 19,6%-ról 20%-ra emelkedett, a középső kulcs pedig 7%-ról 10%-re. Az energiaitalokat is adó sújtja január 1-től (nem is kevés, 1 euró / liter). A valóság elől menekülni kívánókat közben azzal boldogítják, hogy a tévé-hozzájárulás is nő két euróval, továbbá jelentős mértékben drágul a cigaretta és a sodorható dohány. A tömegközlekedés is drágul. Kicsit megnyugtató, hogy egy kicsit nő a minimálbér is, ettől függetlenül 2014 az átlag francia számára egészen biztosan nem lesz könnyebb, mint 2013.

Hollande újévi bejelentése: alacsonyabb adók?

És akkor még nem beszéltünk azokról a franciákról, akiknek nincsen munkájuk. A munkanélküliség és az attól való félelem ugyanis legalább annyira frusztrálja a franciákat, mint az adóemelések - jól tudja ezt a kormányzat is, nem véletlen, hogy Hollande elnök újévi köszöntőjében nemcsak a hatalmas adóterhekről értekezett, hanem megegyezést is ajánlott a cégeknek, kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígérve, cserébe pedig több foglalkoztatást és szociális párbeszédet kérve. Az elnök amúgy kényszerhelyzetben van és volt: 2013 végére ígérte a munkanélküliségi számok javulását, de azok csak nem akartak még december végére sem szebbé válni (igen kellemetlen volt a kellően unortodox, "a negatív növekedés is növekedés"-típusú magyarázkodás, melynek során a látványosan romló számokra úgy reagált a kormány, hogy lám, elindult a javulás).

A 2014-es menü

Biztosak lehetünk tehát benne, hogy a munkanélküliség, az adózás és gazdasági növekedés fontos téma marad 2014 Franciaországában is. Egészen biztos, hogy nem kerül le az adóreform sem a napirendről. A fennmaradó időben a parlament két háza és a kormány olyan témákkal múlathatja az időt, mint a prostituáltak klienseinek büntetése, a boltok vasárnapi nyitvatartásának szabályozása, az eutanázia engedélyezése, a leszbikus házaspárok mesterséges megtermékenyítésben való részvétele, illetve egy várhatóan nagy zajt csapó büntetőjogi reform. Ha pedig még ez sem lenne elég, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a személyek szabad mozgása, Schengen, a bolgár és román roma-bevándorlás, valamint a közbiztonság kérdése ugyancsak előkerül majd időről időre.

Tessék választani!

2012 óta először idén azonban már a polgároknak is osztanak lapot: két komoly választás alkalmával is véleményt nyilváníthatnak a jelenlegi kormányoldal munkájáról - legalábbis ha az ellenzéken múlik, akkor mind a márciusi helyhatósági választás, mind pedig az utána következő EP-választás afféle népszavazás lesz Hollandék teljesítményéről. A baloldal ezt nyilvánvalóan szeretné elkerülni, a hírek szerint többek között azzal, hogy a helyhatósági választások alkalmával néhány nagy, szimbolikus várost (pl. Párizs) megszerez, illetve megtart, így csökkentve a várható vereség erejét. Az EP-választáson azonban könnyen kiderülhet az igazság, aminek viszont már az ellenzéki UMP sem örülhet őszintén: a közvéleménykutatások szerint akár Marine Le Pen Nemzeti Frontja is végezhet az élen.

Oda a szenátusi többség?

Biztosak lehetünk benne, hogy a helyhatósági választásokat mindegyik párt halálosan komolyan veszi majd, és nemcsak azért, hogy a Front-veszélyes EP-választásra legyen lendület: ősszel a Szenátus egy részét is újraválasztják, ahol a választott tisztviselők, így a márciusban megválasztott polgármesterek és önkormányzati képviselők az elektorok. A baloldal három éve bír csupán többséggel a Szenátusban, és könnyen lehet, hogy 2014-ben visszaáll a fél évszázados rend és trend: ebben az esetben gyakrabban hallhatunk majd minisztereket arról értekezni a szenátusi viták során, hogy mindegy, mit mondanak Önök, a végén úgyis a Nemzetgyűlés dönt.

Új ember kell?

Évek óta duruzsolják, hogy megtörténhet, de 2014-ben még alkalom is lehet rá: ha nagyon kikap a baloldal a két év eleji választáson, akkor már idén jöhet egy kormányátalakítás és egy esetleges miniszterelnök-csere is. Ayrault miniszterelnök számára egyre inkább az a kérdés, hogy befejezheti-e, amit elkezdett (például a nemrég bejelentett adóreformot), vagy valaki más aratja le a babérokat? Hollande elnök számára pedig az lesz a nagy dilemma, hogy a jobboldalon is népszerű Manuel Valls belügyminiszter, vagy a baloldal számára hívogató Martine Aubry lehet-e a megfelelő jelölt a kormányfői feladatra? Esetleg ideje meglepetést okozni és kirántani egy harmadik személyt a kalapból? És vajon ki alkalmasabb arra, hogy 2016-2017 környékén segítse az újraválasztási kampányt?

A Nemzeti Front és Sarkozy

Végül pedig ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Front 2014-es további erősödése teljesen átrajzolhatja a francia politika prioritásait. Ha valami, hát ez az év egyik nagy talánya és bizonytalansági faktora. A másikat pedig úgy hívják, hogy Nicolas Sarkozy: ma már mindenki arra készül, hogy jön. És 2014-ben jön. A kérdés csak az, hogy pontosan hogyan és pontosan mikor.

Címkék: választás sarkozy 2014 fn hollande ayrault

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr945720009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.