ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) CDG (19) cdg (3) chirac (5) cohabitation (1) copé (21) Copé (1) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) hollande (65) Hollande (3) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetközi (6) nemzetkozi (1) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Elképesztő regiszterbe lépett az Európai Bizottság és a francia kormány közötti hangnem az elmúlt hetekben. Aki azt hitte, hogy a Fidesz-Reding-vita (álvita?) "valami", annak itt egy kis franciás verbális keménykedés.

1. Az uniós politika hangneme sokkal visszafogottabb, mint bármelyik nemzeti politikáé (hogy ez összefügg-e a Bizottság és a Tanács közvetlen választásának a hiányával, most hagyjuk). A visszafogottabb hangnem nem azt jelenti, hogy nincsenek kemény (pártpolitikai-szakpolitikai) uniós viták, kíméletlen érdekérvényesítési törekvések: másról sem szól egy tanácsi ülés, vagy egy jobban odarakott EP-vita. Ugyanakkor az uniós politikának van egy nagyon sajátos beszédmódja, szókészlete, nyelvhasználati stílusa, ami egyben belépő is a körbe: ha nem ezt alkalmazod, akkor úgy néznek rád, mint egy vidékről odacsöppent szerencsétlen rokonra.

2. A visszafogott hangnem azt is jelenti, hogy egy uniós vitában gyakran úgy is el lehet valakit küldeni melegebb éghajlatra, hogy közben megköszönjük a munkáját és sűrű nyelvcsapásokkal szeretgetjük. Ettől még mindenki érteni fogja, hogy itt most jól elmondtuk, mennyire nem értünk egyet az illető mondanivalójával, de közben "európai" maradt a stílus. Ha pedig valaki úgy szól be, ráadásul személyeset, hogy a beszólását nem kell különösebben dekódolni, akkor az általában komoly, halmozódó feszültségekre enged következtetni.

3. Ezért nagyon szembeszökő, amikor Barroso bizottsági elnök azt találja mondani (ráadásul nagy nyilvánosság előtt), hogy ő bizony reakciósnak (!) találja a francia kormány álláspontját az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Hogy igaza van, vagy nincs, az természetesen vitatéma, most a lényeg az, hogy uniós viszonylatban az efféle véleményeket az esetek többségében finomabban szokták megfogalmazni. Nyilván várható, hogy egy ilyen véleményre már a francia kormány is felveszi a dipomácia-mentes kesztyűt, ahogy az meg is történt.

4. És ezzel még nem ért véget a csörte. Most éppen Arnaud Montebourg ipari miniszter gondoskodott róla, hogy nehogy javuljon a viszony a Bizottság és a francia kormány között. A vasárnapi időközi választás eredményét kommentálva Montebourg ugyanis arra jutott, hogy Barroso elnök (és az EU) az európai szélsőjobb üzemanyaga, mivel nem foglalkozik az átlagemberek gondjaival. Hogy igaza van-e vagy sem, az megint csak vitatéma, de a stílus itt is figyelmet érdemel.

5. Különösen azok után, hogy a francia szocialisták korábban már beszóltak Merkel német kancellárnak is, önzőnek minősítve a politikáját. Ha így folytatják, akkor lassan keresni kell azokat a diplomáciai (és amúgy stratégiai) partnereket, akikkel a francia kormány még nem rúgta össze a port.

6. (Láttunk már ilyet a francia történelemben, finoman fogalmazva sem volt minden államfő simulékony diplomáciai partner. De Gaulle és kései utódai között azonban az a különbség, hogy a nagyon nem simulékony Tábornok általában el tudta mondani bruttó öt mondatban, hogy a) mit miért b) mit miért nem c) helyette mit d) és az egésznek milyen történeti-stratégiai jelentősége van.)

7. Mindenki tudja, hogy a tagállamok és Brüsszel között létezik egy kettős játék: Brüsszel egyben fejőstehén (már akinek), és egyben patás ördög is, vagyis minden hazai gond okozója (illusztráció: a magyar kormány szerint a múlt heti Varga-csomagot is kint sütögették nekünk nagy szeretettel). Montebourg mondókája illeszthető e sorba, ugyanakkor ettől függetlenül szokatlanul keménynek számít.

8. Azt is mindenki tudja, hogy jövőre EP-választás lesz, és az európai politikai elit nagyon tart attól, hogy a válság miatt csalódott európaiak tömegével szavaznak majd be az EP-be populista, euroszkeptikus vagy egyenesen unióellenes pártokat. A félelem jogos, és az a szándék is, hogy a csalódott szavazókat a nagy középpártok megfogják. E célból meg mi lehet hasznosabb, mint egy jó kis beszólogatás? A kérdés csupán az, hogy az unió egyik motorjának, Franciaországnak a kormánya és a kormánypártja megengedheti-e magának azt, amit egy átlagos kormány megengedhet magának?

Címkék: eu németország europai bizottsag montebourg CDG

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr945376099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.