ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) Copé (1) copé (21) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) Hollande (3) hollande (65) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

A Szocialista Párt (PS) egy készülő anyaga szerint a német politika önző és rugalmatlan, túlságosan megszorításpárti, Angela Merkelt pedig elsősorban a német befektetők érdekei és a szeptemberi választás érdekli. A személyeskedő részeket azóta kihúzták a tervezetből - vagyis dübörög a kármentés. A németeket hibáztató franciák ritkán gondolnak bele, hogy a német politika és a német választók hogy élik meg az eurózóna válságát, pedig érdekes szempontokkal gazdagodhatnának, ha kicsit megerőltetnék magukat.

"Szomszédjában élt a Hangya,
Éhen ahhoz ment panaszra,
S arra kérte, egy kevéske
Búzát adjon neki télre.
Búzát? Szólt a Hangya sógor.
Már ez aztán sok a jóból!
Tél elején sincs búzád már?t
Hát a nyáron mit csináltál?"
(La Fontaine: A tücsök és hangya)

1) Németország a 2000-es évek elején komoly versenyképességi reformokat vezetett be - amelyek mára beértek. Ezért lehetséges, hogy Németország ennyire állja a sarat a válságban, ezért lehetséges, hogy Európa vezető hatalmává válhatott az elmúlt években, némiképpen lenyomva a franciák politikai jelentőségét.

2) A reformoknak ára volt, és ezt az árat a német emberek fizették meg. A német reáljövedelmek már a válság előtt csökkentek (!), nőtt a szegénység, sőt, a dolgozó szegénység jelensége is egyre erőteljesebben kimutatható. A német emberek tehát jó előre megfizették, hogy országuk ennyire jól teljesít a válságban és makroszinten ennyire versenyképes.

3) Német szempontból tehát, amikor azt mondja valaki, hogy a németek önzőek, akkor azzal azt mondja, hogy a németek első áldozata kevés volt, hozzanak még egy kicsit azok kedvéért, akik fájdalmas reformot nem vezettek be, erőfeszítést nem tettek az elmúlt 15 évben azért, hogy most jobb helyzetben legyenek. Nem olyan ez, mint a tücsök és a hangya meséje?

4) Amúgy nincs arról szó, hogy a németek ne tennének be a közösbe: valójában a németek az eurozóna mentőalapjának (a stabilitási mechanizmusnak) a legnagyobb hozzájárulói.

merkel_hollande.jpg
Lesz még ilyen mosolygás? (A kép forrása: stern.de)


5) Angela Merkel kénytelen a szeptemberi választásra gondolni, mivel a német emberek iszonyatos ellenszenvvel tudják nézni, hogy az ő általuk megtakarított (el nem fogyasztott) jólét olyan országok megmentésére megy el, akik kreatív könyvelésből (Görögország), adóparadicsomi szolgáltatásokból (Ciprus) éltek, legalábbis így látszik onnan nézve. Ráadásul a nyugati részek polgárai még mindig fizetik a német újraegyesítés miatt kivetett szolidaritási adót, és ebben az évtizedben még fizetni is fogják, minden más elvárás erre rakódik rá.... 

6) Az euróellenes párt és a kalózok megjelenése és sikere azt mutatja, hogy Németországban is iszonyatos elégedetlenség fortyog - egy német kancellár nem tud erre nem figyelni. Amúgy Merkel őszi vereségére játszani önámítás: a szocdemektől sem várható gazdasági téren nagyon-nagyon érdemi változtatás, hiszen a német politikai elit egyezik a Schröder-időszakban bevezetett reformok kapcsán (a közvéleménykutatások szerint amúgy várhatóan Merkel kancellár marad, a kérdés, hogy milyen kormány élén). Persze a retorika mindig változhat, ha ettől esetleg a franciák jobban érzik majd magukat...

6) A németek gyakorlati mozgástere sem korlátlan. Egyrészt ott vannak a választók, akik jogosan mondják, hogy mi vagyunk a hangyák, erre jönnek a tücskök és kérik a búzát... Másrészt minden olyan kezdeményezés, amely német költségvetési források uniós hasznosításáról szól, rendre az alkotmánybíróságnál landol, amely azt vizsgálja, nem valósul-e meg transzferunió, az az illegális helyzet, hogy a német állam átvállalja más tagállamok adósságait.

7) A német gazdasági csoda, ha van ilyen, a kiszámíthatóságnak és a stabilitásnak köszönhető, vagyis annak, hogy a német politikai és gazdasági elit bizonyos alapvető gazdaságpolitikai kérdésekben egyezik, és a megegyezés mellett ki is tart. Icipicit lehet lazítani, icipicit lehet mozogni és élénkíteni, de a kiszámíthatóságra és stabilitásra építő elittől nem várható, hogy 180 fokban fordul és őrült módon költekezni kezd - akárki legyen kormányon.

8) Természetesen az egy legitim politikai és gazdasági vita, hogy Németországnak érdemes-e egy kicsit lazítani a gyeplőn, és ha lazít, akkor az milyen hatással lesz a befektetői bizalomra és húzhatja-e magával az eurozónát és a közép-európai államokat (Soros György például vehemensen képviseli azt az álláspontot, hogy Németországnak még bele kell tennie a közösbe az eurokötvények bevezetése által, vagy ki kell lépnie az eurozónából). Azon is el lehet vitatkozni, sőt, el is kell vitatkozni, hogy a német tőkének milyen szerepe volt a periférián kialakult és bedőlt buborékok kialakulásában, ugyanakkor ez akkor értelmes vita, ha számokkal, százalékokkal, cost-benefit elemzésekkel alátámasztott beszélgetés, és nem ujjal mutogatás és bűnbakkeresés.

9) Ezt a vitát nem ilyen stílusban kellene lefolytatni, bár Claude Bartolone házelnök és mások nagyon szeretnének konfontálódni a németekkel. Joggal kérdezte Manuel Valls belügyminiszter a hétvégén: ha Merkel megnyeri a szeptemberi választást, akkor mit csinál Franciaország, hadat üzen neki?

10) Az európai konstrukció értelme éppen az, hogy az európai nemzetállamok ne üzenjenek hadat többé egymásnak, hanem értelmesen, kompromisszumokat kötve, a közös érdeket képviselve hozzanak döntéseket. Azt azonban Franciaország sem képzelheti, hogy a kompromisszum az lesz, hogy nekik nem kell nagyon komoly, a polgárok számára is érzékelhető erőfeszítéseket tenniük, a németek meg mindig fizetnek. Mert a németek csak akkor és addig fizetnek, amíg látják, hogy van értelme, és a nyáron verejtékes munkával összegyűjtött búzájuk nem pocsékba megy. (Az Élysée a hírek szerint érti ezt és most próbálja megmagyarázni a többségi pártnak is... sok sikert hozzá.)

Címkék: választás euró merkel németország 2013 valls

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr645252105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.