ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) copé (21) Copé (1) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) hollande (65) Hollande (3) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) Sarkozy (1) sarkozy (54) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Miközben az UMP elnökválasztási adása a főműsoridős szórakozás szerte az országban, természetesen egyéb érdekes dolgok is történnek a franciáknál. Például az ArcelorMittal (bezárni tervezett) florange-i üzeme kapcsán hetek óta folyik a kötélhúzás: hallhattunk leépítési tervekről, kormányzati közbelépésről, eladásról, átvételről, államosításról, megegyezésről. Most úgy tűnik, utóbbi opció győz, és néhányan a baloldalon meglehetősen elégedetlenek emiatt. Ami persze nem szabad, hogy meglepjen bennünket...

Szájkarate és kormányzati erőfeszítés

Nem is olyan régen a szakszervezetek dicsérték a kormányt: amikor Arnaud Montebourg ipari fejlesztésért felelős miniszter jó egy hete azt mondta, hogy Franciaország számára nemkívánatos a Mittal cég jelenléte, a szakszervezetek üdvözölték a kemény retorikát. Nyilván az sem volt ellenükre, hogy a kormány oldalán államosításról és kormányzati asszisztenciával megvalósított eladásról is szó esett (a kabinet kapcsolatba is lépett számos potenciális vevővel). Hozzá kell tenni, hogy a Mittal franciaországi szerepe több, mint vitatott, nemcsak a baloldalon, és nemcsak 2012-ben. Nicolas Sarkozy egyik tanácsadója, Henri Guiano arról beszélt ezzel kapcsolatban, hogy ha nem is ért egyet Montebourg stílusával, a Mittal akkor sem mondott igazat az európai acéliparral kapcsolatos terveit illetően, és mellesleg az államosítás lehetősége Nicolas Sarkozy elnöksége idején is felmerült.

Az Élysée és a Matignon közbelép - Montebourg megegyengülhetett?

Csütörtökön Hollande elnök találkozott az ArcelorMittal ügyvezetőjével, Lakhsmi Mittallal, és ismét elhangzott (sokadszor) az átmeneti államosítás fenyegetése. Majd péntek este a miniszterelnök hivatala bejelentette, hogy nem lesz államosítás, sőt, sikerült megegyezni abban, hogy elbocsátások helyett fejlesztésekre kerül sor az üzemben, a Mittal ígérete szerint 5 év alatt mintegy 180 millió euró értékben.

Most a szakszervezetek azt kérdezik, hogy hol van az az érdeklődő befektető, aki a miniszter állítása szerint érdeklődött az üzem iránt? A miniszterelnök hivatala szerint ugyanakkor nem volt hiteles, komoly érdeklődő, ami pontosan az ellenkezője annak, amiről Montebourg beszélt néhány órával korábban. A Libération a Matignon közbelépését és a Montebourg-féle államosítási terv elvetését úgy értelmezi, hogy ezzel a lépéssel a szocialista párt balszárnyához tartozó Montebourg izolálódott a kormányon belül, hiszen egy szimbolikus ügyben szenvedett házon belüli vereséget. A kormány egyik tagja szerint a minisztert egészen egyszerűen fegyverként használták a tárgyalások során, tudva, hogy a többiekkel ellentétben ő tényleg államosítani akar. Ezt Ayrault miniszterelnök is megerősítette, amikor Montebourg szerepét egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezte, mondván, valakinek fel kellett emelnie a hangját a jó megegyezés érdekében. (Montebourg szombati interjújában kizárta amúgy, hogy emiatt lemondjon.)

Egy régóta ismert betegség tünetei

Egyes szocialisták azonban sajnálatos szociálliberális puhaságnak tekintik a megkötött kompromisszumot (egy miniszter állítólag azt mondta, amikor értesült a hírről, hogy "mégsem lehetünk liberálisabbak, mint Cameron, Brown és Obama összeadva!"). A kormánytól szintén inkább balra álló szakszervezetek is úgy érzik, hogy becsapták őket, sőt, volt olyan szakszervezeti képviselő, aki az államosítás elmaradása miatt egyenesen azt mondta, hogy a kormány "végig hazudott".

A szocialista kormánynak hosszú távon valamit kezdenie kell azzal, hogy egy támogatottságában nem túl nagy, de hang-ügyileg meglehetősen erős baloldali ellenzékkel (kommunistákkal, trockistákkal, antikapitalistákkal stb.) kell tartósan együtt élnie. A dolog jelentősége nemcsak az ArcelorMittal-ügy kapcsán világos: a múlt héten például a kommunisták tartózkodásának köszönhetően történhett meg az a blamázs, hogy a kormány költségvetési javaslata megbukott a Szenátusban. De az Hollande-adminisztrációnak már korábban is meggyűlt a baja mind a zöldekkel, mind a baloldal baloldalával. Ezekről a baloldalon belüli konfliktusokról korábban ezt írtam:

"Összességében tehát az Hollande-kabinetnek számítania kell arra, hogy kétoldali ellenzékkel lesz dolga bizonyos témákban, és hogy a kényszerpályás haladást a radikális baloldal nem fogja hatalomtechnikai, vagy ilyen-olyan szolidaritási okokból jóindulattal kezelni. Egyrészt azért nem, mert logikusan szavazatokat szeretne gyűjteni, másrészt pedig Franciaországban is fel-felüti a fejét az a nemesnek aligha mondható hagyomány, hogy a radikális baloldal és a kommunisták számára a szociáldemokraták "jobboldalinak", esetleg árulónak és ellenségnek számítanak, mivel úgymond "lefeküdtek a kapitalistáknak". Az ArcelorMittal leépítése kapcsán azt is megtapasztalhatta a kormány, hogy a szakszervezetek sem tekinthetők taktikai politikai partnernek, csak önálló akaratképző szereplőknek, hiszen ha kell, bármilyen antiglobalista miniszter tevékenysége mellett és ellenére képesek hosszú napokig tartó blokádot szervezni".


Mind a helyzet, mind az elemzés változatlan.

Címkék: gazdaság szakszervezetek arcelormittal ayrault montebourg baloldal baloldala

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr514941798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.