ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) Copé (1) copé (21) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) Hollande (3) hollande (65) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Mint arról korábban beszámoltunk, nagyjából eldőlt, hogy Harlem Désir lesz a Szocialista Párt új főtitkára, miután Aubry ex-főtitkár és Ayrault miniszterelnök a várhatóan többséget szerző platform élére ejtőernyőztették. De mit képvisel majd az új főtitkár? Alább az - akár magyar szempontból is - izgalmas pontok az írásos javaslatból - néhány kommentárral kiegészítve.

Visszaköszönnek Hollande ígéretei

  • Az adóságcsökkentés a nemzeti szuverenitás kérdése: ne legyen az ország kiszolgáltatva a piacoknak. Ez a tétel a múlt héten benyújtott költségvetésben is egyértelműen megjelenik, mint ahogyan a hiánycélhoz történő ragaszkodás is. Utóbbit szintén mozgástér-növelőnek gondolja a kormány.
  • Tíz évre előre tekintenek az alkotók, az elnök újraválasztásáért dolgoznak. Ha valaki úgy gondolná, hogy valamikor köztársasági elnök szeretne lenni a Szocialista Párt képviseletében, már most számítson rá, hogy várnia kell: egyébként is szinte elképzelhetetlen az, hogy a hivatalban lévő elnök ne induljon újra, hacsak saját akaratából nem vonul vissza: leváltása a kormányzati kudarc beismerése lenne.
  • Sarkozy tettei és szavai között nagy volt az eltérés. Az Hollande-adminisztráció nem kívánja elrejteni vagy letagadni a nehézségeket. Nem véletlen, hogy a 2013-es költségvetés benyújtásakor erőfeszítéseket kértek a franciáktól: a kérdés, hogy a franciák mennyire fogadják el ezt a fajta beszédet?
  • Európa nemcsak egy nagy piac, hanem egy nagy idea is. Nagysága és felépítése éppen alkalmassá teszi azon kihívások megoldására, amelyekre a tagállamok egyedül nem tudnak hatékonyan reagálni.
  • A kormány és a párt minden franciához szól, de elsősorban a munkásosztályhoz és a középosztályhoz, mivel ők vannak a legtöbben és ők a leginkább kiszolgáltatottabbak. Ez nyilvánvaló oldalvágás Nicolas Sarkozy-nek, akit elnöksége alatt gyakran vádoltak azzal, hogy a gazdagok elnöke, elsősorban az olyan intézkedései miatt, mint az 50%-os adóplafon.
  • A francia álom republikánus álom. A francia identitás nem egyszerűen nemzeti identitás, ahogyan a jobboldal gondolja, hanem republikánus identitás is, amelynek része a szolidaritás és a szociális modell. A szöveg hosszan ismerteti a republikánus modell jellemzőit - szinte tankönyvi tisztasággal. Tény, hogy a francia köztársasági eszme magában hordozza a szociális modellt, az ugyanakkor nem felel meg a valóságnak, hogy a jobboldal leszűkíti a francia identitást a nemzeti identitás dolgára. A jobboldalon a centristák és a szociálisan érzékeny gaulle-isták a köztársasági eszmét éppúgy megfeleltetik a nemzeti identitásnak (vagy összekapcsolják a kettőt), mint a baloldal.
  • A neoliberális gazdasági ciklus után egy regulatív és védelmező gazdasági ciklus következhet a világban.
  • Nagyon hangsúlyos a szövegben a globalizáció és a nemzetállamok, valamint az igazságos kereskedelem kérdése. Az európai közbeszerzési piacokat a szerzők szerint zárni kellene azon államok, cégek stb. előtt, amelyek nem felelnek meg bizonyos szociális, környezetvédelmi szempontoknak, vagy nem a kölcsönösség jegyében járnak el.
  • Elvárják az emberek a személyes autonómia tiszteletben tartását, és ehhez az államnak is alkalmazkodnia kell: a szolgáltatásoknak személyre szabottaknak kell lenniük.
  • Az Európai Unióban el kell indulni a következők irányába: eurokötvények bevezetése, európai hitelminősítő létrehozása, az EKB feladatának szélesítése a növekedés és a foglalkoztatás céljaira figyelemmel, valamilyen szintű adóharmonizáció és munkajogi harmonizáció az unión belül a szociális dömping elkerülése céljából, többsebességes Európa lehetősége azoknak, akik ezt igénylik.
  • A baloldal (az Európai Szocialisták Pártja) közös programalkotása és közös jelöltállítása a 2014-es európai választások előtt, ideértve a Bizottság elnökének a tisztét is.
  • A határozott idejű és átmeneti szerződések járulékait magasabbra emelik, hogy ne érje meg annyira megkötni őket.
  • 60 éves nyugdíjkorhatár. Ez alapvető választási ígérete volt a szocialistáknak: Sarkozy nyugdíjreformja annyit tudott elérni, hogy a korhatárt 60 évről 62 évre emelték, a szocialisták viszont világossá tették, hogy visszafordítják az intézkedést.
  • Emberi jogi és az intézményrendszert érintő intézkedések: melegek házassága és örökbefogadási joga, a mandátumhalmozás tiltása, a választási rendszer "vegyesítése" valamennyi arányos mandátum bevezetésével, helyi-önkormányzati választójog a szabályosan Franciaország területén tartózkodó harmadik országbeli idegeneknek, a parlament kezdeményezési és ellenőrzési jogának szélesítése, főleg a kinevezések terén. Az itt felsorolt javaslatok jelentős részének a megvalósításához 3/5-ös kongresszusi töbségre lenne szükség, ezzel jelenleg nem rendelkeznek a szocialisták. Bizonyos kérdésekben pedig még a referendum sem jöhet szóba (pl. a választójog kiterjesztése ügyében), mivel teljesen valószínűtlen, hogy sikerülne összekalapálni a szükséges számú támogató szavazatot.
  • Folyamatos konzultáció a párt szimpatizánsaival. A párt olyan legyen, mint egy kaptár: abból lesz a program-méz (nem vicc, ezt írják...! :-)

Kik állnak mögötte?

Nehéz lenne elképzelni, hogy nem ez az írás szerzi meg a kongresszusi többséget az október 11-én megrendezésre kerülő pártszavazáson, mivel olyan befolyásos véleményvezérek állnak mögötte, akik valószínűleg a párt bázisának a jelentős részét is kontrollálják.

Az aláírók között található a Martine Aubry volt főtitkár; a pártvezetés jelentős része, a miniszterelnök; a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei; a szenátusi, nemzetgyűlési, európai parlamenti képviselőcsoportok vezetői; több tucat képviselő és szenátor, jó néhány kormánytag (ideértve a "balosokat", Laurent Fabius-t és Arnaud Montebourg-t is); Párizs főpolgármestere; a 2007-es elnökjelölt, Ségolène Royal; továbbá olyan tekintélyt parancsoló nevek, mint Pierre Mauroy és Michel Rocard...

Címkék: kongresszus ps désir

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr24810292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.