ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) Copé (1) copé (21) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) Hollande (3) hollande (65) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

A francia szocialisták előválasztásának második fordulójában eldőlt, hogy François Hollande lesz jövőre Nicolas Sarkozy legfőbb kihívója. Hollande-ról kormánypárti körökben már akkor az a hír járta, hogy rendkívül veszélyes jelölt, amikor DSK csillaga még magasan ragyogott. Megszületett volna Sarkozy rémálma?

A szavazatok 56,57 %-ával François Hollande-ot választották a szocialista párt (PS) elnökjelöltjévé, ami egyrészt papírforma-eredmény, másrészt különösen nem meglepő azután, hogy mind az első forduló harmadik helyezettje (Arnaud Montebourg, ~17%), mind az első forduló negyedik helyezettje (Ségolène Royal, ~7%) mellette tette le a voksát (az eredményekről részletesen itt olvashat).

A magas részvétel (majdnem három millió szavazó) legitimitást és lendületet ad a további szocialista kampánynak, ami láthatóan aggasztja a jobboldalt. Az UMP eddig nem talált fogást az előválasztáson. Nem bizonyult hatékonynak az a legutóbbi Sarkozy-féle érv sem, hogy az V. köztársaság szellemével ellentétes a "pártos" előválasztás - gyenge lábakon álló érv ez, egyrészt mert Sarkozy az UMP elnökeként lett elnök, másrészt pedig az 1995-ös elnökválasztás első fordulója maga volt egy nagy pártos előválasztás Jacques Chirac és Édouard Balladur között.

A kormányoldalnak van oka aggódni, hiszen jelenleg úgy tűnik, Hollande jó eséllyel győzhetne egy most vasárnap esedékes elnökválasztáson. A feltételes mód nem véletlen. Sarkozy-ban jelenleg a franciák 24%-a bízik, de jó fél évvel a választás előtt ebből még nem nagyon szabad kategorikus következtetéseket levonni.

Amikor a kormányoldal és az Élysée arra utal, hogy az egyetlen választás, ami számít, az az elnökválasztás, akkor tényeket közöl csupán. Még semmi nem dőlt el. A szocialistáknak például teljesen újra kell szervezniük magukat, s fel kell állítaniuk azt a párt- és kampányszervezetet, melyre szükségük lesz jövőre. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy a következő napokban a sajtó belső ügyekkel lesz tele és nem "érdemi üzenetekkel". A második körben vesztes Martine Aubry ráadásul visszatér a PS élére, Hollande környezete pedig máris nyomást gyakorol rá, hogy a pártvezetésbe a jelölt hívei is kerüljenek be. Végső soron felmerül a kérdés: megismétlődhet-e az, ami 2007-ben történt, amikor a párt egy része elmulasztott beállni Royal mögé? Hollande mindenesetre ezt a hibát deklaráltan el akarja kerülni és Aubry környezete is nyitottnak mutatkozik. 

A másik fontos probléma, hogy Hollande nem magától értetődő vezére a baloldalnak, mint anno François Mitterrand volt; vagy ahogy Chirac, később pedig Sarkozy egyértelműen kiemelkedő vezetője a jobboldalnak. Hollande egy a szocialista "elefántok" közül, ráadásul főtitkársága alatt két elnökválasztást is veszített a PS (a 2002-est ráadásul nem is akárhogy). Márpedig a "magától értetődőség", az elnöki karizma a francia rendszerben szükséges ahhoz, hogy valakiből tényleg elnök lehessen, és ez még akkor is igaz, ha egyébként sok minden szól a szocialisták várható győzelme mellett (gazdasági válság, euróválság, számos szimbolikus Sarkozy-féle ígéret és intézkedés visszafordítása az elmúlt hónapokban stb.).

Ha Hollande képes az említett elnöki karizmát a kampányban felmutatni, képes olyan elnöki imázst kialakítani a következő hónapokban, amely sikeresen ellenpontozza Sarkozy hiperaktív elnöki szerepfelfogását - ahogy attól az UMP-ben egyesek tartanak -, akkor nemcsak hogy esélye lehet győzni, hanem valóban a hivatalban lévő elnök legrosszabb rémálma lehet (mivel Hollande mérsékeltebb, mint Aubry, a centrumot is könnyebben meg tudja szólítani, ami Sarkozy számára komoly problémákat vet fel). 

Ellenkező esetben viszont Sarkozy szárnyra kaphat, és pontokat szerezhet határozott imázsával, letisztult értékrendjével, valamint azzal a helyzeti előnnyel, amivel az elnöki pozíció jár: róla már mindenki el tudja képzelni, hogy köztársasági elnök lehet.

Összességében azonban igencsak meg lennék lepődve, ha a második forduló estéje előtt néhány bátor politikuson kívül bárki biztosat merne mondani arról, hogy ki lesz az Élysée-palota következő lakója... 

Címkék: kampány sarkozy ump előválasztás aubry hollande

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr873309777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.