ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) cdg (3) CDG (19) chirac (5) cohabitation (1) Copé (1) copé (21) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) Hollande (3) hollande (65) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Marine Le Pen és Jean-Marie Le Pen vitája kétségkívül szórakoztató, időnként elképesztő - és nagyon-nagyon fontos. A családi vonás bulvárjelleget kölcsönöz a dolognak, de nem családi vitával állunk szemben. Apa és lánya vitája politikai, stratégiai ellentétekről, tartalmi kérdésekről szól. Most dől el, hogy amit Marine Le Pen az elmúlt tíz évben képviselt, és amivel sikerre vitte a Nemzeti Frontot az elmúlt években, az túlél-e, folytatódhat-e.

1. Jean-Marie Le Pen már tíz évvel ezelőtt sem értett egyet Marine Le Pen ördögűzési stratégiájával. Úgy vélte, hogy egy mérsékelt, kedves FN nem érdekel senkit. Vagyis idősebb Le Pen azért is híve a "provokációnak", mert szerinte így lehet bekerülni a médiába.

2. Marine Le Pen viszont felismerte, hogy egy radikális jobboldali párt, ha nem mérséklődik és nem kezd el komoly pártként viselkedni, beragad egy növekedési szinten és nem juthat hatalomra (márpedig alaptételünk, hogy minden pártnak ez a végső célja). Az ördögűzési stratégia ebben az értelemben valóban arról szól, amit idősebb Le Pen gondol róla: betagozódni "a rendszerbe", és belülről meghódítani azt. Ha egy pártot elkezdenek komolyan venni, akkor megnő iránta mellesleg a médiaérdeklődés is, mert automatikus lesz, hogy a "nagyok" a "fontosak" között meg kell kérdezni, vagy közölni kell, az adott párt mit gondol.

3. Ha az FN nem változtatott volna lassan stratégiát a 2000-es évek elején, akkor a mai politikai űrt - amit ma az FN tölt be - valaki más betöltötte volna helyette.

4. A Nemzeti Front szavazói (akiknek nagy része, ne felejtsük el, nem bakancsos neonáci, hanem kiábrándult, lecsúszástól félő keményen dolgozó kisember) egy helyszíni tudósítás szerint Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, ahol Jean-Marie Le Pen év végén indulni szeretne (de nem fog, ha Marine Le Penen múlik) inkább támogatják Marion Maréchal-Le Pent, mint nagyapját. Egyébként is úgy tűnik, hogy az FN kevesebbet veszíthet a jobbszélen, mint amit nyerhet a saját baloldalán ezzel a szakítással. De erről majd megtudunk egy kicsit többet is, ha kijön az első közvélemény-kutatás a témában.

5. Apja és lánya között a szakítás legfontosabb jellemzője az, hogy látványos, hangos, mindenki számára világos. Mondhatni drámai. Ebből Marine Le Pen és az FN kifejezetten profitálhat, hiszen így már nem lehet majd azzal vádolni, hogy kettős kommunikációt folytat, eltűri az extremitásokat stb. A dramaturgia, a sugallat és a színpadkép az, hogy Marine Le Pen az FN alapítójával és saját apjával harcol azért a stratégiáért, amelyben hisz - ha meg így van, akkor csak komolyan gondolja, nem?!

6. De mi van akkor, ha tényleg egy jól megkomponált politikai darabbal állunk szemben, amelynek a végén igazából senki nem veszít majd? Tegyük fel, hogy Jean-Marie Le Pen háttérbe szorul, és Marine - akinek a párt vezetésére értelemszerűen nagy a befolyása - megnyeri a csatát. Ebben az esetben a hardcore szélsőjobboldaliak szemében Jean-Marie ismét hőssé emelkedik, aki a végsőkig kitart az eszméi és azok radikalizmusa mellett, nem alkuszik meg "a rendszerrel". És ott van Marine. aki a saját apját is félreállítja, ha ez kell a politikai közössége további sikereihez, vagyis - így az üzenet - előrelátó, bátor politikus, aki nehéz döntéseket is képes meghozni.

mlp.jpgMarine Le Pen - Róla szól az egész.

7. Márpedig ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Jean-Marie Le Pen hatalomtechnikailag veszít, támogatói szemében morálisan nyer, Marine Le Pen pedig szimbolikusan demonstrálja, hogy pártja mérséklődött, nácitlanítódott és megérett - kétszer aláhúzom, hogy szimbolikusan, mert legyünk őszinték, Jean-Marie Le Pen semmi újat nem mondott a vitát kiváltó interjúban, csak megismételgette néhány korábbi klasszikusát. A felháborodás tehát magának a tartalomnak - lévén nem új - NEM szólhat, csak az időzítésnek.

8. Aki sokat veszíthet, az a baloldal, amely az elmúlt években is sokszor élt abból, hogy nácizott és rasszistázott, valamint a szélsőjobbal mobilizálta a saját szavazóbázisát. A szimbolikus térben ezt ezután nehéz lesz újra és újra előadni, mert arra most már jöhet az "Én? Aki a saját apámat kiszorítottam ebből a pártból? Ez a párt? Amelyik a saját alapítóját ledarálta? Tessék már az ország dolgaival foglalkozni!"

9. Ez a vita arról szól, hogy Marine Le Pen lehet-e valaha elnök. Aki nem számol le és el a múltjával, abból nem lesz és nem is lehet - ezt az FN elnökasszonya jól látja. Amit csinál, az taktikailag és stratégiailag is racionális, és a látszattal ellentétben az édesapját sem pusztítja el politikailag. Az igazi (csak részben politikai természetű) kérdés az, hogy magánemberként, egymás között hogy dolgozzák fel ezt a vitát.

Címkék: ps fn le pen marine le pen

komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr607355642

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2015.04.10. 16:26:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.