ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) CDG (19) cdg (3) chirac (5) cohabitation (1) copé (21) Copé (1) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) hollande (65) Hollande (3) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetkozi (1) nemzetközi (6) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) sarkozy (54) Sarkozy (1) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Hogy van az, hogy a Charlie Hebdo rajzolhat, írhat, amit akar, de ha valaki megdicséri a párizsi terroristákat, akkor megbírságolják vagy börtönbe küldik? Miért lehet az egyiket (ha lehet), és miért nem lehet a másikat? Hol a szólásszabadság határa francia viszonylatban?

Nagyon sokat beszéltek az elmúlt hetekben arról, hogy a Charlie Hebdo-merénylettel a szólásszabadságot érte támadás, és akik tüntettek, felvonultak, tiltakoztak, azok részben a sajtószabadság, mint abszolút nyugati érték mellett álltak ki. Csakhogy a szólásszabadság Nyugat-Európában sem abszolút: számos országban tilos a gyűlöletbeszéd, vagy éppen büntetőjogilag üldözött a terrorizmus dicsérete. Franciaországban, például, utóbbi cselekmény miatt tucatszám kerültek bíróság elé emberek az elmúlt pár napban - világos, hogy akármit mondani nem lehet, a szólásszabadság egy percre sem abszolút. De mennyire nem?

Charlie Hebdo: egy gyakorlott bírósági látogató

Kezdjük magával a Charlie Hebdóval, amely közismerten sokaknak szúrta és szúrja a szemét durva anyagaival. Ha végignézzük a történetét, akkor azt látjuk, hogy egy provokációra szakosodott újsággal állunk szemben, amely a határok kóstolgatását gyakran kényszerült bíróságon védeni és magyarázni. Nem mindig sikerrel. A Le Monde gyűjtése szerint 1992 óta félévente átlag egy sajtóperre került sor: szélsőjobbosok, radikális katolikusok, muszlim szervezetek perelték a lapot, amely a 48 összeszámolható esetből 9-et el is vesztett (ezek között volt olyan eset is, amikor a lap egy csoport megsértésért cserébe bírságot, a karikaturista pedig felfüggesztett börtönt gyűjtött be). A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a Charlie Hebdónak sem szabad mindent, sőt, sok esetben kényszerült a lap arra, hogy bíróság előtt védje magát.

A szólásszabadság határai

A sajtó szabadságról szóló, hatályos 1881. évi törvény teljesen egyértelművé teszi, hogy a szólásszabadság valóban nem abszolút. Büntetendőnek számít például (konkrét) személyek megsértése, a rágalmazás, az emberi méltóság figyelmen kívül hagyása, a gyűlöletre uszítás, a diszkriminációra, erőszakra való felhívás (antiszemitizmus, rasszizmus, emberiség elleni bűntettek védelmezése stb.). Ehhez a tiltalmi listához érkezik a terrorizmus nyilvános apológiája, amely 2014. novembere óta súlyosabb bűncselekménynek számít és külön törvény szabályozza. Hogy mennyire sikamlós talajon járunk, azt az is illusztrálja, hogy pár évvel ezelőtt a strasbourgi emberi jogi bíróságon a "köztársasági elnök megsértése" (!) fedőnevű bűncselekmény miatt ítélték el Franciaországot - ennek alkalmazásakor ráadásul nagyon nagy a politikai bosszú lehetősége! Azóta kicsit alakítottak is a szabályozáson.

A Charlie Hebdo specifikusan azért úszhatott meg számos keményebb karikatúrát, mert a laikus Franciaországban nincsen olyan büntetőjogi kategória, hogy istenkáromlás (kivéve az 1918-ban visszatért három megyét, ahol a vallási elöljárók, ideértve a zsidó és a muszlim közösség vezetőit is, maguk kérték pár nappal a merényletek előtt, hogy számolják fel a tényállást, tekintettel arra, hogy nem alkalmazzák, noha 2013-ban történt egy kísérlet a muszlim közösség részéről erre, éppen a Charlie Hebdóval szemben).

A bíróság eldönti

Egy vicc vagy egy karikatúra elvben tehát lehet nemcsak ízléstelen, de törvénytelen is. Bár tény, hogy a humor egy speciális, külön értelmezendő esetnek számít, mert nehéz megvonni a határokat. A francia gyakorlatban alapvetően bróság dönti el, hogy egy vicc megvalósít-e valamiféle bűncselekményt, például rágalmazást, gyűlöletre uszítást, konkrét személy vagy csoport megsértését, vagy a terrorizmus apológiáját (és innen már jól látszik, hogy Mohamed ábrázolása adott esetben miért csusszanhat át a "francia bírósági cenzúrán": nincsen konkrét "áldozat", akit megsértene, hiszen a Próféta már nem él, és ha a rajz nem uszít személyek vagy csoportok ellen, akkor nem valósít meg bűncselekményt).

Persze ezek a kérdések Franciaországban is vita tárgyát képezik. Az elmúlt napokban elindult egy vita a sajtószabadság határairól, és a vélemény-nyilvánítás szabadságáról - ez a vita örömteli, hiszen sokat tehet azért, hogy a fenti sikamlós területeken a mainál nagyobb konszenzus, esetleg jogalkalmazási egység jöjjön létre.

Címkék: média szólásszabadság

komment · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr667073617

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A zsidók felfegyverzését követeli az EU-ban egy ismert rabbi 2015.01.17. 18:11:38

Gyorsított eljárásban kapjanak fegyvertartási engedélyt az EU területén élő zsidók, mert akit csak lehet, önvédelmi fegyverhez kell juttatni - követeli az uniós tagállamok vezetőitől Menachem Margolin rabbi. Azt is követeli, hogy a zsidók kapjanak megf...

Trackback: Öt kereszténygyalázó címlap a Charlie Hebdo-tól, amivel nem dicsekszik a média 2015.01.17. 18:10:23

Mielőtt elkezdenénk összekeverni a szólás szabadságát a nettó, alpári, öncélú mocskolódással, érdemes megnézni a lentebbi gúnyrajzokat. Csak hogy értse az ember, mi bajuk a radikális iszlamistáknak a prófétájukon gúnyolódó firkászokkal. (Szenthároms...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.