ELKÖLTÖZTÜNK!

Ha továbbra is követni szeretnéd, mi történik a francia politikában, és tudni szeretnéd, mi folyik a francia társadalomban, akkor Francia Politika-blog új címén találod az újdonságokat.

P.S.: Minden funkció marad, Facebookkal lehet kommentelni, klassz az RSS-feed és megmarad a Trollketrec is:). Érkeznek viszont podcastok, és több interjú, vita- és vendégcikk, mint eddig.

Francia politika

Elemzések, vélemények a francia politika aktuális eseményeiről.

sooseszterpolitologus.jpg


A szerző, Soós Eszter Petronella francia kérdésekkel foglalkozó politológus.

Közösség és friss hírek

M(édia)egjelenések

A francia miniszterelnök ismét felszólalt az antiszemitizmus ellen, (Tev.hu, 2015. szeptember 7.)

A Thalys-támadás mint illusztráció, (Tev.hu, 2015. augusztus 24.)

Hogyan lehetsz Te is De Gaulle? Tanácsok ambiciózus politikusoknak és miniszterelnököknek (Élet és Irodalom, 2015. augusztus 14.)

Ónody-Molnár Dóra: A terror hatására nyugaton visszaszorult az antiszemitizmus. Keleten a helyzet változatlan, (Zsido.com, 2015. július 17.)

Kérésre kijelölt vasárnapok, (Hvg.hu, 2015. június 23.)

Esti gyors 18:24-től (Klubrádió, 2025. május 21.)

Szőnyi Szilárd: A liberalizmus ásta meg Európa sírját? Itt a magyar liberálisok válasza, (Valasz.hu, 2015. május 21.)

Charlie, a liberálisok és a civilizációk összecsa18pása
(Dinamo Műhely, 2014. május 14.)

Lakner Dávid: Megfélemlítik az embereket – Houellebecq a kerekasztalon, (MagyarNarancs.hu, 2015. április 23.)

Iván András: Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?, (Index.hu, 2015. április 23.)

Republikon Intézet: Iszlám és Európa: Behódolás?, (Republikon.hu, 2015. április 23.)

Rajcsányi Gellért: Az iszlám és Európa: megbukott-e a multikulturalizmus?, (Mandinder, 2015. április 23.)

Dési András: Marion Le Pen köztársasági frontja, (Népszabadság, 2015. április 15.)

Reggeli gyors - 09:00-tól (Klubrádió, 2015. április 13.)

Esti Gyors - 18:24-től (Klubrádió, 2015. március 30.)

« Hagyományőrzők és kései utódok: kortárs gaulle-ista pártok, szervezetek és a kutatás helyei ». Kommentár, 2014/5-6., pp. 134-146.

A francia antiszemitizmus nyomában: vallási feszültségek korába lépve?, (Tev.hu, 2015. március 18.)

A "szélsőjobbos francia munkás": mítosz és valóság, (Dinamó Műhely, 2015. március 16.)

A jó példa: a francia egyéni vállalkozói rendszer, (Ado.hu, 2015. február 3.)

180 perc - 06:32-től (Kossuth Rádió, 2015. január 14.)

Borbás Barna: Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk? (Heti Válasz Online, 2015. január 9.)

Kovács András: Terror Franciaországban. 2017-ben érhet révbe a szélsőjobboldal (Origo.hu, 2015. január 9.)

A Front National mítosza és valósága. "Az FN erősödése rendszerválsággal fenyegethet." (Mos Maiorum Blog, 2015. január 8.)

« Félelem a dominó-elvtől? A gender-ellenes európai mobilizáció jelensége. Francia esettanulmány és magyar kilátások ». Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2014/2, pp. 106-124. (A cikk társszerzője: Kováts Eszter.)

El a kezekkel a kurvámtól? Francia baloldali belviták a prostitúcióról (Élet és Irodalom, 2014. november 14., LVIII/46.)

Egyéni és közérdek a kortárs Franciaországban: az állami szerepvállalás és az adózás problematikája
. (Műhelytitkok. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014., 79-93. o)

Két év Hollande-iában. Esszék François Hollande Franciaországáról. Europa Varietas Könyvek, 2014.

Tóth Katalin: Szex, hazugság, állóképek - a FES genderideológia-vitája (Nokert.hu, 2014. július 3.)

Szilvay Gergely: Gender-ellenesség: az „egyház és a stadion” szövetsége? (Mandiner.hu, 2014. június 23.)

Csendes-Erdei Emese: Homoszexualitás a Bibliában - genderviták tudományos és egyházi fronton (Magyarnarancs.hu, 2014. június 21.)

Sarkozy ante portas? (Élet és Irodalom, 2014. április 18., LVIII/16.)

A köztársaság-fogalom értelmezésének szintjei Franciaországban (Politikatudományi Szemle, 2013/2., 51-69. o.)

Választójogi barkácsolások Párizsiasan (Élet és Irodalom, 2013. május 24., LVII/21.)

Charles de Gaulle és a karizma mindennapivá válása (Politikatudományi tanulmányok. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak III. Konferenciája, 2012)

A rendszerváltás mint francia szokás
(Politikatudomány Szemle, 2012/1., 155-162. o.)

Erősségek és gyengeségek - Miért nem dőlt még el a francia elnökválasztás?
(Élet és Irodalom, 2011. november 18., LV/46.)

Rajongótábor

"Ki az a Sós Eszter? Az FN elnöke vagy miért autentikus?"

"Ja, látom, valami sándorklárás feminista genderszörnyeteg."

"Török Gábor színvonal.."

"Nekem ilyen balos ultra polkorrekt tyúkok ne pofázzanak."

"Tipikusan magyar liberális blog."

Twitter

Együttműködő partner

euvien.jpg

Utolsó kommentek

Címkék

1789 (1) 1968 (1) 2007 (5) 2011 (1) 2012 (19) 2013 (7) 2014 (6) 2015 (2) 2017 (23) accor (1) adó (2) adóemelés (8) adózás (23) alkotmány; (5) alkotmánytanács (7) angela merkel (2) antiszemitizmus (2) árak (1) arcelormittal (2) átláthatóság (2) aubry (6) ayrault (13) balladur (1) baloldal baloldala (17) barroso (1) bayrou (2) bevándorlás (10) bíróság (1) bizottság (2) biztonság (3) BNP (1) borloo (4) botrány (3) bulvár (7) cahuzac (6) cambadélis (1) cassez (1) CDG (19) cdg (3) chirac (5) cohabitation (1) Copé (1) copé (21) dati (2) delanoe (1) depardieu (5) désir (3) dsk (2) dupont-aignan (1) eelv (7) egyház (1) elnökválasztás (14) előválasztás (6) élysée (5) eu (16) euró (3) europai bizottsag (2) eva joly (3) fabius (1) FDI (1) fillon (17) finanszírozás (5) fn (24) francia (11) franciaország (2) frankofónia (7) French-bashing (1) Garadnai Zoltán (1) gazdaság (14) gdf suez (1) gender (2) giscard (2) goodyear (2) görög (1) gyurcsány (1) háború (1) halal (2) helyesírás (2) hidalgo (2) hogy volt (2) Hollande (3) hollande (65) houellebecq (1) imázs (6) iszlám (11) jacques chirac (3) jelentés (1) jelölt (11) jospin (3) julie gayet (1) juppé (5) kampány (20) katolikus (2) kezdet (2) költségvetés (13) kommunikáció (4) kongresszus (1) könyv (2) kormány (21) korrupció (12) köztársaság (8) közvélemény (14) kultúra (6) laikus állam (1) le monde (1) le pen (6) liliane bettencourt (2) magyarország (6) magyar intézet (1) mali (1) marine le pen (17) medef (1) média (2) melegházasság (13) mélenchon (2) merénylet (6) merkel (3) metró (1) miniszterelnök (6) mitterrand (7) montebourg (7) muzulmánok (3) napirend (4) németország (6) nemzetgyűlés (14) nemzetközi (6) nemzetkozi (1) névjegyzék (1) NKM (2) nők (6) Normandia (1) nutella (1) obama (2) orbán viktor (9) örmény népirtás (1) összeesküvés elmélet (2) paritás (1) párizs (7) pártrendszer (2) peillon (1) polgármester (5) politikai (1) politikusi (1) pompidou (3) program (3) prostitúció (2) protekcionizmus (2) ps (23) putyin (1) radikálisok (2) raffarin (1) reding (2) referendum (1) rendszerváltás; (1) republikánusok (1) romák (2) royal (6) rpr (3) sapin (2) Sarkozy (1) sarkozy (54) schmitt pál (1) segolene royal (2) sport (1) szakszervezetek (5) szenátus (5) szezon (2) szólásszabadság (1) sztrájk (1) terrorizmus (5) titan (2) tobin adó (1) törökország (1) törvény (2) toulouse (4) trierweiler (5) tüntetés (8) Türke András (1) udi (2) ügyek (1) ump (40) usa (3) választás (24) választójog (5) valls (12) valóságértelmezés (4) válság (7) vendégbejegyzés (1) vigipirate (4) villepin (3) Címkefelhő

Az amerikai hatóságok gigantikus, mintegy 10 milliárd dolláros bírsággal sújtanák a francia BNP Paribas bankot - mármint a Párizsban lévő BNP Paribas bankot. Hogyan lehetséges ez? Mi a jogalap? Hogyan nyúlhat az amerikai igazságügy túl az Egyesült Államok határán? Mennyiben politikai az ügy, és mit lép majd a párizsi politikai elit? Kísérlet a kibogozásra.

Miről szól az USA és a BNP Paribas vitája?

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a bírság pontos összege még nem ismert, mert az majd a bank és az amerikai hatóságok közötti tárgyalás eredményeként alakul ki. A sajtóhírek 1 és 10 milliárd közötti összegekről szólnak, és a feltételezések szerint nem kizárható, hogy a szivárogtatott összegek valamelyik fél tárgyalási stratégiájának a részét képezik. Esetünkben azzal vádolják a BNP Paribas bankot, hogy megszegte az amerikai embargó szabályait Kubával, Szudánnal és Iránnal szemben 2002 és 2009 között. A bírság, a dollárban végrehajtott tranzakciók időleges felfüggesztése és a bűnösnek vallás mellett az amerikai hatóságok francia források szerint azt is kérik, hogy a bank bocsássa el a felelősőket, mintegy egy tucatnyi munkatársat (akiket az elévülés miatt egyébként már nem lehet bűnügyi eljárás alá vonni).

Mi köze egy francia bank tevékenységének az amerikai hatóságokhoz?

A szóban forgó tranzakciók azért eshetnek amerikai szabályok alá, mert amerikai dollárban voltak elszámolva, és így a szankciók betartatásával foglalkozó Office of Foreign Assets Control (OFAC) ellenőrzési hatáskörébe tartoznak (az amerikai szabályok a dollárban elszámolt tranzakciókra, és azokra a bankokra is vonatkoznak, amelyek leányvállalattal rendelkeznek az Egyesült Államokban). Ebből az következik, hogy a BNP Paribas-ra még Párizsban is vonatkoznak az amerikai szabályok, tehát a bank vizsgálható és bírságolható az amerikai igazságügy és az OFAC által. Ez történik most. Tegyük hozzá, hogy ez nem valamiféle franciaellenes nyomozás: a BNP Paribas nem az egyetlen bank, amely hasonló egyezkedéseket folytatott az amerikai hatóságokkal, svájci, holland és brit bankok (ING, HSBC, Standard Chartered) is kötöttek efféle megegyezéseket és fizettek hasonló bírságokat az elmúlt időszakban. Az is igaz továbbá, hogy a nagy bankok (így az amerikai nagy bankok) számára mostanában kifejezetten nőnek a tétek, mert nagyon erős a politikai nyomás az amerikai kormányzaton, hogy a bűncselekményeket elkövető bankok ne menekülhessenek meg némi bírság befizetése által.

Az embergó megkerülése

Tehát még egyszer: az amerikai embargók megkerülése a jogvita tárgya, illetve - állítólag - az együtt nem működés a hatóságokkal a nyomozás kezdeti szakaszában; és az amerikai törvények tárgyi hatályát az adja, hogy dollárban történt az elszámolás, illetve az adott banknak van amerikai leányvállalata. Kérdéses, hogy némi jogászkodással az európai bankok kikerülhetik-e az amerikai hatóságokat, ha bizonyos tranzakciókat nem dollárban számítanak, vagy ha az amerikai tevékenységeiket formálisan különválasztják az európai anyabankoktól? Ha megoldható, akkor hogyan? Nyilván ahogy egyre több ilyen ügy kerül napvilágra, egyre több vállalati-banki jogtanácsos agyal majd ezeken a kérdéseken.

A másik oldalról a bankoknak azt kell mérlegelniük, hogy megéri-e továbbra is az a stratégia, hogy beárazzák az efféle jogvitákat, a szükséges összegeket pedig kiblokkolják a költségvetésben. Ha az érintett tranzakciókkal több kereshető, mint amennyit elvisz a bírság, akkor persze megéri. De nem véletlen, hogy az amerikai kormányzaton ekkora a nyomás a Kongresszus részéről, és nem véletlen, hogy nőnek az összegek és nőnek a tétek. Egy olyan politikai környezetben élünk, amikor a Wall Street megregulázása vonzó hívószó, és ahol sok politikus kampányol azzal, hogy ennek véget akar vetni (Elizabeth Warren szenátusi karrierje ugrik be elsőként).

Beszáll-e a vitába a francia kormány?

A hírek szerint a francia kormány egyelőre nem lépett bele az ügybe (legalábbis nyilvánosan nem), sőt, egyszerű jogvitának és nem politikai kérdésnek tekinti. Ugyanakkor a Nemzeti Front már követelte, hogy a francia elnök hivatala mégiscsak lépjen és védje a "francia érdekeket". A francia cégek ügyeibe máskor oly előszeretettel beletrappoló francia kormány helyzete azonban roppant kínos, mert csak a rossz és a rossz között választhat: először is van egy ügy, amely világosabb, mint a nap, hiszen már maga a BNP Paribas is tett félre pénzt a bírság fedezésére. Másrészt a BNP szempontjából - ha a bírság valahol egy és tíz milliárd között áll meg - elsősorban az a kérdés, hogy fizet-e jövőre osztalékot, vagy nem, így a témába esetleg belépő baloldali kormány könnyen abba a helyzetben találhatja magát, hogy a francia nemzeti érdekek védelmének a jelszava alatt a részvényesek érdekét kénytelen képviselni. Az meg nem mutat jól a baloldali választók előtt. Nem véletlen tehát a hallgatás.

Másrészt tegyük hozzá, hogy ha a francia kormány most nagyon hangosan támadná az amerikaiakat, azzal otthon talán gyűjthetne pontokat, de előbb-utóbb azt is meg kellene magyaráznia, hogy milyen morális alapon szeretne üzletelni Szudánnal, Iránnal vagy Kubával. És ezzel elérkeznénk arra a pontra, ahol meg kellene nyitni a szankciók hatékonyságáról szóló vitát, és ebből nem valószínű, hogy jól lehetne kijönni. És az sem valószínű, hogy egy népszerűtlen baloldali kormánynak egy idén várhatóan 6 milliárd euró profitot generáló nagybank védelmében érdemes ennek a vitának nekiállnia. A népszerűtlen, baloldaliságát minden másnap bizonygatni kényszerülő Hollande-kormány semmilyen szinten nem érdekelt a BNP-USA vitában történő részvételben, akármit is mond a Nemzeti Front. (Vagyis: ha Nemzeti Front lennék, én is ezt mondanám, és ha pedig Hollande-kormány lennék, én is hallgatnék.)

Dollárimperializmus?

Még egy szempont a végére. Az ügyet boncolgató Le Monde "dollárimperializmusról" ír, mondván, egy embargó megsértése nem ugyanaz, mint egy pénzügyi csalás, és itt bizony az amerikai szuperhatalom akarja kiterjeszteni a szárnyait, amennyire csak lehet. Ebből azonban nem az következik, hogy az amerikaiak rosszak, a francia bank meg a jó a történetben, hanem az, hogy el kell dönteni, morálisan helyesek, támogathatók-e ezek az embargók a franciák számára. Ha nem, akkor meg kell mondani, hogy miért nem, ha meg igen, akkor nem kell ezekkel az országokkal üzletelni. A másik következtetés pedig az, hogy akinek nem tetszik a dollár, mint tartalékvaluta és mint elszámolási egység, az dolgozzon keményen az euró további erősödéséért, tartalékvaluta jellegének a megszilárdulásáért. Az ehhez esetenként szükségesnek tartott intézkedések legnagyobb kritikusai azonban gyakran éppen maguk a franciák, a francia versenyképesség és a francia szociális modell védelmének a jelszavával. Olyan ez, mint a kecske és káposzta: ritkán mennek együtt.

Címkék: usa nemzetközi BNP

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://franciapolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr16240098

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása